Megbeszélés rëndje
Hírëk, ismeretëk özönlenek. Súlyuk különböző: többé-kevésbé fontosak, netán érdëktelenëk. Közös érdëkűekről közösen alakíthatunk ki véleményt. Mëgtárgyaljuk. Ketten párbeszédben, többen kis csoportokban vagy népes összejövetelëkën. Kis csoport létszáma tíz-tizënkettő körüli. Több résztvëvő néhány kis csoportra oszlik. Nagyobb sokaság – itt nem részletëzëtt – más módszërrel beszéli mëg a tárgyat.
Dolgok lelke: rënd. Így a mëgbeszélésëké is. E rënd kissé különbözik a résztvëvők létszáma szerint. De mindën változat alapja, hogy mëghallgatjuk ëgymást. Mindën résztvëvőt ëgyenként és figyelëmmel. Tehát ëgyszërre ëgy beszél. Mindënki más figyelmesen hallgat.
Aki szól, tömören, röviden, kifejezőn (azaz magyarul) beszél. Ezzel híven szolgálja a tárgyalás célját és tisztëli mëg társait is. Egyúttal önmagát is jellemzi. A szöveg terjedelme szolgálja vagy gátolja az értést. Gátolja, ha túl szűkszavú, vagy éppen bő beszédű. („Sok beszédnek sok az alja”.) A megbeszélésre szánt idő osztva a résztvevők számával adja egy-egy hozzászólás időtartamát.
Közösség mëgbeszélését a tárgy gazdája, legalaposabb ismerője vezeti. Bevezetésként ismerteti, körüljárja a tárgyat. Hogy a társaság „képben lëgyën”. Ezután – kis közösségben – a résztvëvők körben, sorra ëgymás után nyílvánítanak véleményt. Kötelezőn legalább ennyit: „Tovább (adom a szót)”. A kör végén a vezető összegëz. Szükség szerint újabb kört indít. A többiek beszéde közben ő is hallgat. Akkor szól közbe, ha a tárgyalás érdëke föltétlen mëgkívánja.
E körbe-tárgyalás során kitisztul(hat) a közös vélemény. A vezető ekkor összefoglalón zárja a mëgbeszélést. Melyet - a téma jellegének mëgfelelőn - esetleg írásba is foglalnak. Ezután jöhet kötetlen beszélgetés. Avagy „véget vetnek a zenének s hazamënnek a legényëk” – miként a lányok, asszonyok is…
Szada, 2010. április 19. Nádašpétër